Egyiptomi
orök
Sár! Föld! Vizet!
Nád!
Rajta!
Sár! És húzd!
Föld! Most fel!
Vizet! És emeld!
Nád!
Rajta!
Rabszolgák
Fájó seb, ütlegek
sora zúg rám,
arcom ég, könnyem
hull, tiszta só!
Elohim, nézz le már,
minden jajunk Feléd
száll!
Légy hát jó,
néped szól,
hát szabadíts!
Nagy a gond,
hát szabadíts!
Te vagy, ó, az Úr,
segíts,
vesztünk e durva táj!
Hát szabadíts!
Hazahív a Kánaán,
megszabadíts, hiszen
jó föld vár!
Jókebed
Yal-di ha-tov veh ha-rach
Al ti-ra veh al tif-chad
Fiam, nincs más remény
rá, hogy élj.
Végso mentség,
ajándék,
mert bízom benne
még,
jo majd hos, s megszabadít!
Rabszolgák
Megszabadít!
Jön az Úr,
és szabadít!
Mindent lát, és
bús rabságunk régi volt csupán!
Megszabadít!
Hazahív a Kánaán!
Megszabadít,
soha nincs rabság!
Megszabadít,
hiszen jó föld
vár! |
Jókebed
Hallgass, te gyermek,
a hangod úgy fáj!
Bölcsoddel ring már
a víz.
Álmodj e dallal,
míg halk szava száll,
hogy kísérjen
el, és hogy bízz!
Légy jó, te
folyó,
ne vágtass, nagy
ár,
szívbéli terhet
viszel!
Oly földre vidd el,
hol büszkén
jár!
Légy jó, te
folyó, vidd el!
Fiatal
Mirjám
Jó lesz így,
testvér,
a sorsod, megládd!
A néked szánt
imám így szól:
noj széppé,
naggyá,
mind várunk rád,
légy majd a szabadító!
Rabszolgák
Kiszabadíts!
Hol a juhász, ki
nyáját véd'?
O szabadít,
hisz a jó föld
vár!
O szabadít,
hisz a jó föld
vár!
Jókebed
Megszabadít! |